Szolgáltatások

Mi történik a terápián?

A Baba FDM terápia egy babákon alkalmazandó manuálterápia, mely új „eszköz” a gyógytornászok kezében. Gyereknyelvre lefordítva az FDM az izmok ruháinak, a „fasciáknak„ és egyéb kötőszöveteknek az alakítása, kezelése a gyógytornász keze által.

FDM terápia

A kötőszövetes rendszer sérülése vagy deformálódása fájdalommal vagy működésbeli zavarokkal járhat. Az FDM (Fascia Disztorziós Modell) kezelés ezeknek a kötőszövetes rendszernek a sérülését, deformálódást igyekszik felderíteni és kezelni. Ezeket a különböző alakú, tulajdonságú deformitásokat hívjuk disztorziónak.

Ha ezek a disztorziók nincsenek kikezelve, primitív reflexeket tarthatnak fenn, melyek akadályozni fogják a csecsemő természetes mozgásfejlődését. Előfordul olyan is, hogy egy hasfájós baba hamarabb lábra áll, „kimozogja” a fájdalmát. Lehet később akár egy figyelemzavaros, hiperaktív gyermek. Ha a koponyacsontoknál vannak disztorziók, később ez a gyermek lehet az, aki mindig fülgyulladásos, fejfájós. Ha marad fenn valamilyen aszimmetria (egy oldalra többet tartja a fejét, egyik oldalra fordul meg csak, egyik kezét többet használja, aszimmetrikusan kúszik, aszimmetrikus a járéskép), az fenntarthat primitív reflexeket, melyek később okozhatnak mozgásfejlődésbeli elmaradást, illetve tanulási nehézségeket (diszlexia, diszgráfia, diszcalculia).

Baba FDM

Hol sérülhet illetve milyen módokon szenvedhet működési zavart a baba kötőszöveti rendszere?

Kialakulhat már az anyaméhben, például:

• téraránytalanság miatt, túl nagy a baba és nem tud mozogni, akkor az egyes rétegek, izmok nem tudnak elcsúszni egymáson és összetapadhatnak.
• a méhben történő kényszertartások miatt, pl. lábfej, ferde nyak
• a köldökzsinór körbe tekeredése a lába, törzse nyaka körül, ami össze szorítja a testrészt és a bőr alatti kötőszövetes rétegek így nem tudnak mozogni, elcsúszni egymáson és össze tapadnak.
• amikor a baba sok kémiai anyaggal találkozik, pl. a terhesség alatti gyógyszerszedéskor vagy a szülés közben adott fájássegítő gyógyszerek adásakor. Ezekkel a szerekkel a baba mája nehezebben birkózik meg. A fokozott májműködés miatt az őt körülvevő tok is megnyomódik és beszorulhat a máj. Ebből emésztési zavarok, kólikák, hasfájás is előfordulhat később.

Kialakulhat szülés közben:

• hüvelyi úton történő szüléskor a baba nagyfokú nyomóerőnek lehet kitéve, ami lehet, hogy az ő puha kötőszövetének már nagyon sok és sérül. Ezt a nyomóerőt fokozhatja, ha az anya fájássegítő gyógyszereket kapott, erős fájásai vannak az édesanyának, vagy a szülész rányom anya hasára, ha beszorul a gyerek, ha valamilyen eszközt fogót vagy vákumot kell alkalmazni. (A fogó nagyfokú nyomást gyakorolhat a gyermek puhább koponyájára, a vákuum pedig húzó erőt jelent a koponyán.)
• császármetszés során a baba nagyfokú húzóerőnek van kitéve, mivel a szülész a fejnél keresztül fogja meg a babát, ezért a nyaknál, fejnél, de ettől függetlenül bárhol lehetnek kötőszöveti sérülések, deformitások.
• ha normál módon indul a szülés, de vészhelyzet miatt császármetszés lesz belőle: ilyenkor a babák húzó- és nyomó erőnek lesznek kitéve, ezért itt sok kötőszövetes disztorzióra kell számítani.

A babák a ki nem kezelt kötőszöveti deformitások, sérülések következményeit továbbviszik a mozgásfejlődésük során.

A babáknál a disztorziók egy része fájdalmat, diszkomfort érzetet okozhatnak. A baba ezt sírással, nyugtalansággal jelzi és minden lehetséges kényszertartással, mozgással, viselkedéssel megpróbálja valahogy csökkenteni. Megjelenhetnek furcsa szokások pl. állandóan lerúgja a takarót éjszaka. (Vannak deformitások, amik nem szeretik a meleget, ezért rúgja le, hogy csökkentse a diszkonfortérzést.)

Előfordulhat folyton síró, hasfájós, nyugtalan, puffadós vagy bukós babáknál, akiket a szülő már minden lehetséges módon próbált megnyugtatni, látszólag már minden kipróbáltak hogy még minidig nem értik miért sír a baba. A szülő számára ez hatalmas stresszel jár. Ilyenkor a sok háttérben húzódó ok között ott lehet az is, hogy a beleket vagy a májat körülvevő kötőszövettel lehet gond, amit így jelez nekünk.

Nehezen kakilós, rendszertelen székrekedéses, „gázos” babák sem érzik jól magukat. Ha fizikailag nem érzi jól magát a baba, akkor az a kis lelki fejlődésére is kihathat. Illetve a szülő-gyermek kapcsolatban is problémát okozhat.

Rosszul, nehezen szopó gyermek is szenvedhet számos ilyen deformitással, pl. a ferde fejtartás az állkapocs helyzetére is kihatással lehet, vagy a testhelyzet miatt a hátán meghúzunk fájdalmas pontokat és folyamatosan ki akar menni ebből a helyzetből. A problémás szopizás az édesanyából is negatív stresszt válthat ki, ami mind negatívan hat a szülő-gyermek kapcsolatban.

Kötőszöveti sérülések, deformálódások hatása a mozgásfejlődésre:

a fájdalom miatt kényszertartásokat vesz fel a csecsemő, hogy csökkentse a fájdalmat. Pl. repülőzés. (Pl. ha a lapocka körül van egy fájdalmas pontja vagy egy fájdalmas vonal, ami nem szereti a nyújtást, akkor nem fogja letenni az alkarját, mert az hátul a lapocka terület nyújtásával jár.)

kényszertartások megakadályozzák a helyes testtartás és mozgás kivitelezését, amire további mozgásfejlődési zavarok épülnek rá. (Példán végigmenve, ha hason nem teszi le az alkarját, kimarad a kúszás.)

a fájdalmat vagy diszkomfort érzést a babák sírással, nyugtalansággal jelzik, pl. „nem szeret hason lenni”, ilyenkor a szülő természetesen és helyesen fel is veszi és érthető módon nem teszi hasra, mert sír. Teljesen természetes szülői reakció, de így megint fontos mozgásfejlődési állomásoktól esik el.

Vannak nem fájdalmas deformitások, ízületi elakadások, a baba nem fog olyan mozgásokat végezni, mert az ízület ezt nem teszi lehetővé, mert az őt körülvevő kötőszövete beragasztja. (Ilyenkor is kompenzáló mozgások alakulnak ki, pl. aszimmetrikus kúszás vagy mászás.)

Veleszületett reflexek leépülését is nehezítheti, azáltal, hogy legátolja azokat a mozgásokat, amivel leépülne az adott reflex.

Milyen tünetek esetén lehet hasznos FDM-et alkalmazni:

• zavart terhesség (betegség, gyógyszeres kezelés, téraránytalanságok stb…)
• elhúzódó, nehéz szülések
• eszközös szülések
• császármetszéses babák
• sokat sír, látszólag ok nélkül
• puffad
• fájdalmas a pukizás, székelés
• székrekedéses, székelési nehézséggel küzdő baba
• repülőzik, hason sokat sír
• nyugtalan baba
• fejét nehezen vagy ferdén tartó baba
• nehezen alvó baba
• szopási nehézség
• aszimmetrikus kúszás, mászás
• tartási rendellenességek: pl. ferdén tartja a fejét
• gerincferdülés
• mozgás és egyensúlyzavarok
• szédülés
• fejfájás
• lábujjhegyezés
• nagyobb traumák, esések után
• székrekedés, nehéz székelés
• puffadás,
• gyakori hasfájás stb…

Mikor érdemes elkezdeni a kezelést?

Akár születés után egyből. Leghatékonyabbak az első 6 hónapban vagyunk, de a későbbiekben is érdemes szakemberhez fordulni, ám akkor már lehet hosszadalmasabb a probléma kikezelése. A terápia javasolt gyakorisága mindig problémafüggő, és az is, hogy hányszor kell a kezelést ismételni. Ha megszüntettük a panaszt, érdemes egy kontroll vizsgálatot végezni a nagyobb mozgásfejlődési mérföldköveknél, illetve ha fogszabályozásra kerül sor, nagyobb esés vagy bármilyen történés esetén, ami okozhat aszimmetriát. Fontos szem előtt tartani, hogy babakorban nincs domináns végtag, annak oka van, ha a baba az egyik kezét többet használja.

Azoknak ajánlom, akiknek az életviteléhez szorosan hozzá illeszthető a masszázs. Hagyományos svéd masszázs fogasokat alkalmazok. A fő cél a fizikai állapot fenntartása, a keringés javítása, a szinten tartás. Ide tartozik: részmasszázsok (hát vagy láb), teljes test, talp. Minden svéd masszázshoz ősi magnézium termékeket használok, főleg a masszázskrémet.